Cserebere fogadom...

Nálatok is volt a suliban Mikuláskor vagy karácsonykor titkos ajándékozósdi, amikor mindenki húzott egy nevet egy kalapból, és annak vett meglepetés ajándékot? Nos, hasonló cserebere játékot játszottunk a facebook-on, a kötős-horgolós csoportban, csak itt mindenki egy csipkekendőt kötött egy másik résztvevőnek. Mindenki előre megadott pár támpontot, kedvenc színek, esetleges allergiák, stb, ami a kendőt kötő angyalkájának a segítségére lehetett. A szervezők szétosztották a neveket, és indulhatott a buli. :) 2 hónapunk volt a kendő kiötlésére, elkészítésére és eljuttatására.

Az én ajándékozottam egy Hollandiában élő magyar lány, Kata volt. A nehézséget az adta, hogy Katát nem ismerem, így az ízlésére nehéz volt ráéreznem. Szerencsére, Kata Merel Jewels néven blogol horgolmányokról, köteményekről és ékszerekről, azok alapján igyekeztem tájékozódni. Kata körkardigános bejegyzése adta az ihletet, hogy egy félköríves kendőben gondolkodjam, úgy véltem, ez biztosan tetszeni fog neki. A minták között kutakodva megakadt a szemem a Dinner in the Eiffel Tower nevűn, és miután bevillant, hogy van két kis motring Malabrigo Lace fonalam Paris Nights színben, összeállt a kép. Mázlimra, a fonal, a minta és a szín nem csak elméletben illettek egymáshoz, a gyakorlatban is tökéletes volt az összhang. A fonal csodásan kiadta a mintát, élmény volt vele dolgozni, a színébe pedig teljesen beleszerettem. :) A mintát is imádtam kötni, és könnyű volt nagyobb méretre átszámolni, csak egy szaporító sort kellett jó helyre belőnöm. Annak ellenére, hogy az utolsó 80-90 sor közel 600 szemes volt, mégsem volt monoton kötni, nagyon élveztem. :) Ez szerintem meglátszik a végeredményen. :)

Képeket a játék során csak fekete-fehérben mutathattunk, hogy ne lehessen kitalálni, melyik kié lehet. Ezt a fotót már mutattam szürkében, és persze úgy is szép, de a színével együtt teljes csak igazán a kép. :)

Nagyasszonyosan. :)

Nyakba tekerve. :)

Egy közeli. :)

És még egy. :) - Ugye, a sok kép nem is túlságosan egyértelmű, hogy mennyire szerelmetes egy projekt volt ez számomra? Ennek ellenére nem volt nehéz tőle megválnom, nagy örömmel kötögettem Katának. :)

Innentől már csak azért izgultam, hogy Katának is tessék legalább feleannyira a meglepetés kendője, mint nekem. Nagy kő esett le a szívemről amikor Kata örömködő visszajelzését megkaptam a kendő megérkeztéről, illetve az alábbi képet megosztotta.

Jó helyre került a kendőcske, igaz? :) Kata, viseld sokat, viseld egészséggel! :)

És mit kaptam én? Az alábbi stólát, amelyet Hegedűs-Gruber Ági horgolt nekem. Ezúton is köszönöm Áginak, hogy betegeskedve, egy fogzó kisbaba mellett is becsülettel befejezte a meglepetés ajándékom. :)

Hatalmas élmény volt ez a játék, köszönöm minden résztvevőnek a lelkes közreműködést. Voltak apróbb bukkanók, de az ember szeretne csak a jóra emlékezni. :) Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy már javában dübörög a játék második fordulója, még több és talán még izgatottabb résztvevőkkel. :) Most nyakmelegítőket készít mindenki egy-egy társának. Újra egy nem könnyű feladatot kaptam, ez most más szempontból kihívás, de már megvan az ötletem, és a fonal is úton - legalábbis remélem. Igen, erre is rá lehet kattanni, mint mondjuk a tesztkötésre, nagyon élvezem. :)



u.i.: Elnézést kérek a kései bejegyzésért. A játék már két hete befejeződött, illett volna korábban posztolnom. A gépem, rajta a kendő fotóival a szervízben töltötte az utóbbi 2 hetet, egy új tápra várva, amit kisütött egy kiolvadt biztosíték. Szerencsére nagyobb baj nem történt, és az imádott gépecském újra itthon, most már egy szünetmentes tápra dugva. Mindenkinek ajánlom, - aki hozzám hasonló műszaki zseni, és nem hallott korábban róla :) - hogy tanuljon az én káromon, és szerezzen be egy szünetmentes tápot a számítógépéhez. Pár ezer forint, de sok bosszúságtól, és komoly költségektől kímélhetjük meg magunkat vele.